A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a feleknek nincs kiskorú gyermeke, akkor az első, ha van kiskorú gyermeke, akkor a második tárgyaláson választják el a feleket.

A mediátor által készített egyezség a bíróságra ügyvéd megbízása nélkül is beadható.

Mediátori egyezség birtokában az eljárás nem húzódik el, a pereskedés nem jár költséggel, nincs ügyvédi megbízási díj, az illetékfizetési kötelezettség pedig csupán 50%-os.

A válás megterhelő, költséges és hosszadalmas folyamata egy mediációs ülés során minimálisra csökkenthető. A válást mindenképp bíróság mondja ki, ám ügyvédi jelenlét nem kötelező a bontóperek esetében.

Klasszikus válóper

A házassági bontóper kétféleképpen indítható meg az illetékes bíróságon. Az általánosan ismert esetben a felperes ügyvédje keresetlevelet fogalmaz, majd benyújtja a bíróságra. Ezt követően a bíróság kitűzi az első meghallgatást, amelyen megállapítja, hogy a házasság végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Amennyiben a felek előzetesen nem állapodtak meg a bontóperek kapcsán felmerülő kötelező kérdésekről (szülői felügyeleti jogok, kiskorú gyermekkel történő kapcsolattartás, gyermek- és házastárstartás, illetve a gyermek lakhatása), a bíróság dönt. A döntést általában tényfeltárás előzi meg, amely során az egyes kérdésekben meghallgatják a felek álláspontját, esetleg szakértőket vonnak be. Az eljárás évekig tarthat annak függvényében, hogy milyen mélységű a vizsgálat és milyen szövevényes az ügy.

Mediátori egyezség benyújtásához nincs szükség ügyvédi jelenlétre, ahogy a per lefolytatásához sem.

Mivel a fenti esetben a bíróság dönt az egyes kérdésekben, fontos figyelembe venni az eljáráshoz kapcsolódó díjakat és illetékeket. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke a per tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értékéhez igazodik a 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény) alapján:

  • a pertárgy forgalmi értékének 6 %-a,

  • de legalább 15.000 Forint,

  • legfeljebb 1.500.000 Forint.

Pertárgynak minősül minden, amiről a bíróság dönt és minden döntésnek megvan a maga illetéke.

A fenti illetéken túl a peres eljárás során keletkezett ügyvédi munkadíj is megfizetendő – külön megállapodás hiányában – az 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletben foglaltak szerint:

  • 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,

  • 10 és 100 millió Ft közötti pertárgyérték esetén az előző pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,

  • 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén az előző pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

A költségek milliókra rúgnak, a pereskedés pedig évekig tart. A 1952. évi III. törvény (a polgári perrendtartásról) azonban lehetővé teszi, hogy a közvetítői eljárás során született egyezség a bíróságra benyújtható legyen. Amennyiben az egyezség formailag és tartalmilag megfelel, a bíróság azt elfogadja és végzéssel jóváhagyja.

Egyezség

A bontóper a fenti eljáráson kívül megindítható tehát egyezség benyújtásával is. Az egyezséget mediátor vagy ügyvéd fogalmazza meg a felek kívánsága alapján figyelembe véve a jogszabályi háttér adta lehetőségeket. Ebben az esetben a felek felkeresnek egy mediátort vagy ügyvédet, megegyeznek a kötelező kérdésekben, majd személyesen adják be azt a keresetlevél mellékleteként a bíróságra. Az egyezség benyújtásához nincs szükség ügyvédi jelenlétre, ahogy a per lefolytatásához sem. A bíróság az első tárgyalási napon megvizsgálja, hogy a felek egyetértenek az egyezségben foglaltakkal, majd elválasztja a feleket. Ha a feleknek nincs kiskorú gyermekük, akkor a bíróság általában az első tárgyalási napon, ha van kiskorú gyermekük, általában a második tárgyalási napon bontja fel a házasságot. Az eljárás gyorsaságát az indokolja, hogy a mediátori vagy ügyvédi egyezség benyújtásakor a bíróság nem kezdeményez tényfeltáró vizsgálatot.

Mivel a felek megegyeztek, a bíróságnak egyetlen kérdésben sem kell döntenie.

Az egyezséget illetékkedvezménnyel jutalmazza a bíróság, így az egyetlen illetékkötelezettség a házassági bontóper indítási díja. Ez a költség az alapvetően 30 ezer forintos illeték helyett 15 ezer forint. 

A válási mediációs ülés általában három órát vesz igénybe, ennyi idő alatt lényeges nézetkülönbség nélkül megszülethet a mediátori egyezség, illetve elkészül a keresetlevél is. Nézetkülönbség esetén sorra vesszük az egyes témákat, amelyekben a feleknek meg kell állapodniuk. Előfordul, hogy a válás minden körülményét nem lehetséges három óra alatt tisztázni, ilyenkor javasolt a hirtelen lezárás helyett még egy alkalmat egyeztetni.

Ha csak az egyik fél akar válni

Ahhoz, hogy a bírósági bontóper eredményes legyen, elég, ha a házastársak közül csak az egyik fél akar válni. A válás ilyen értelemben nem kompromisszum kérdése, ha valaki válni akar, akkor a bíróság felbontja a házasságot. A mediátor nem befolyásolhatja egyik felet sem a válással kapcsolatban, tényként kezeli, hogy a felek közös megegyezése alapján a válás lesz az ülés témája, ha ez a felek egyértelmű és közös akarata.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a felek nem teljesen biztosak döntésükben vagy az egyik fél hezitál. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a válási témájú mediáció helyett kapcsolatjavító mediációs üléssorozat vegye kezdetét. A párkapcsolati és válási mediáció tökéletes ellentéte egymásnak, hiszen más a cél. A felek közös döntése, hogy áttérnek-e a kapcsolatjavító mediációs ülésekre, amelyeknek nem lehet témája a válás, ahogy a válási mediációnak sem lehet témája az együtt maradás. A fenti váltás kizárólag a felek kifejezett közös akaratának megfelelően történhet meg.