A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény két ponton változott, komoly hatást gyakorolva a válásokra. Nem kérhető válás során vagyonmegosztás és szigorodott a kötelező ügyvédi képviselet vagyonjogi kérdésekben.

A válás kimondásáról minden esetben a bíróság dönt, ezt mindenki tudja. Az is közismert, hogy mind a mediátorok (békéltető közvetítők), mind az ügyvédek, mind pedig a bíróság elkötelezett a házassági bontóper előtti egyezség mellett, amelyben a válni készülő felek minden lényeges kérdésben megállapodásra jutnak. Miután a bíróság megállapította, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott, alapvetően négy kérdésben dönt a bontóper során. Ezek a szülői felügyeleti jog, a kiskorú gyermekkel történő kapcsolattartás, a gyermektartás és a gyermek lakhatása (a közös lakás használata). Eddig a felek kérésére a bontóperben a bíróság döntött a közös vagyon megosztásáról is.

Az egyezség, amelyet mediátor vagy ügyvéd készít a felek akaratának megfelelően, ugyanezeket a kérdéseket tartalmazza, így – amennyiben az formailag megfelel – a bíróság a tényfeltáró vizsgálat megkezdése helyett az egyezségben foglaltakat hagyja jóvá.

A törvényi változásnak megfelelően azonban már nem kérhető egy peres eljárás alatt a vagyonmegosztás és a házasság felbontása.

A törvény így fogalmaz:

462. § [A házassági per és a házassági vagyonjogi per összekapcsolásának tilalma] A házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset - a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset kivételével - (a továbbiakban: házassági vagyonjogi per) a házassági perrel nem kapcsolható össze.

A fenti paragrafus szerint a feleknek – ha megegyezés hiányában a bíróság döntését kérik a közös vagyon megosztásáról – külön pert kell indítaniuk, mert a házassági bontóper többé nem rendelkezhet a közös vagyonról. Fontos azonban tudni, hogy míg a házasság felbontásáról kizárólag a bíróság dönthet, addig

a közös vagyon megosztása egyáltalán nem kell, hogy bírósági per részét képezze.

A válófelek dönthetnek úgy, hogy magánúton rendezik a vagyonmegosztást, vagyis adásvételi, ajándékozási, stb. szerződést kötnek, amelyet benyújthatnak az illetékes Földhivatalhoz.

Természetesen felmerülhetnek vitás kérdések a közös vagyon megosztása kapcsán, amelyek rendezéséhez érdemes mediátor, vagy ügyvéd segítségét kérni szem előtt tartva, hogy a megegyezés a cél, ha a felek nem szeretnének párhuzamosan két pert folytatni a bíróságon.

A fenti változáson túl még egy ponton történt óriási változás a perrendtartásban.

A szigorítás szerint a vagyonmegosztásban érdekelt felek a továbbiakban csak akkor mentesülnek a kötelező jogi képviselet alól, ha a pertárgy értéke 30 millió forint alatt van.

Ez azt jelenti, hogy a válófeleknek kötelező ügyvédet fogadniuk saját képviseletükre, ha a közös vagyon értéke meghaladja a 30 millió forintot. A változás alapja, hogy a törvény a járásbíróságok hatáskörébe utalta a 30 millió forint alatti vagyonról szóló pereket, míg a törvényszék illetékességét állapította meg az ezt meghaladó pertárgy esetében (20. §). A járásbíróságok hatáskörébe tartozó perek esetében nem kötelező a jogi (ügyvédi) képviselet (72. § (2) bekezdés), tehát a felek egy egyezség birtokában saját magukat is képviselhetik.

Fontos, hogy ne keveredjen össze a két változás a válni készülő felekben. A házassági bontópernek akkor sem lehet része a vagyonmegosztás, ha annak értéke 30 millió forint alatt van, mert ez független a bírósági illetékességtől.

A törvényi változások a fentiek alapján így foglalhatók össze:

  • A házassági bontópernek már nem része a közös vagyon megosztása.
  • Ha a felek bírósági úton kívánják rendezni közös vagyonuk megosztását, akkor külön pert kell indítaniuk. A két per párhuzamosan folytatható.
  • Ha a közös vagyon értéke nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor ügyvéd megbízása nélkül, mediátori egyezséggel megindítható és lefolytatható a per. Ebben az esetben a felek saját magukat képviselik.
  • Ha a közös vagyon értéke meghaladja a 30 millió forintot, kizárólag ügyvéd megbízásával indítható meg és folytatható le a per. Ebben az esetben a feleket ügyvédek képviselik.

Mint mediátor, természetesen megegyezésre törekszem, elkötelezett vagyok amellett, hogy a vitás kérdések egy pártatlan és elfogulatlan, külső közvetítő segítségével tisztázhatók, azonban ezek a változások talán érthetővé teszik a válni készülő felek számára, hogy a bíróság támogatása az egyezség megkötésére vonatkozóan kiemelkedő. A fenti törvényi változással, a vagyonmegosztás szabályozásának szigorításával tulajdonképpen azt kommunikálja a törvénykezés, hogy kétszer is gondoljuk meg, milyen vagyoni döntés kapcsán kérjük segítségét.

Mivel a vagyon felosztásában egyáltalán nincs szükség bírósági döntésre, kimondhatjuk, hogy a szigorítás azt jelenti, a bíróság a továbbiakban a lehető legkevesebb esetben kíván vagyonmegosztással foglalkozni.

Érdemes átgondolni, hogy megegyezés hiányában mit vállalunk. Két, egymással párhuzamosan futó, évekig elhúzódó pert, vagy egy egyezséget és egy adásvételi szerződést. Sem anyagilag, sem lelkileg nem mindegy.