Sokan kérdeztétek tőlem, hogy a kapcsolatjavító mediáció egyenlő-e a párterápiával. A mediációt többnyire a pszichológia valamelyik "egyéb" módszerével azonosítják az érdeklődők, ezért most néhány pontban bemutatom, mik a különbségek és hasonlóságok.

mediacio 28

A mediáció egy vagy több konkrét konfliktussal, míg a párterápia a kapcsolat felszíne alatti dinamikával foglalkozik.

A mediáció arra a konfliktusra koncentrál, amelyben a felek saját eszköztáruk kimerítésével sem tudnak dűlőre jutni. Ha kapcsolatjavító mediációról van szó, akkor több ülésen keresztül szisztematikusan és pontról pontra keresünk gyakorlati megoldást a kapcsolat javítására.

Például a felek a kapcsolat unalmassá válása után megegyeznek abban, hogy hetente két estét randevúval töltenek, amiből egyet az egyik, egyet a másik fél talál ki és szervez meg.

Ez a gyakorlati megközelítés akkor működik, ha a kapcsolatban megegyezik a felek célja, így például a kapcsolat fenntartása. Ebben az esetben van esély arra, hogy a felek megkösség azt a „pszichológiai szerződést”, amely tartalmazza a „szabályokat és feladatokat”, amelyek betartásával mindkét fél elégedett lesz.

kavezas

Fotó: Pixabay

A párterápia a kapcsolat egészére koncentrál, a kapcsolati dinamikával és a felek egyéni kríziseivel foglalkozik, amelyek a párkapcsolat egészére hatnak ki. Ez a megközelítés igyekszik feltárni a kapcsolat megromlásának hátterében álló egyéni traumákat és fejlődéslélektani adottságokat. Akkor érdemes a kapcsolatjavító mediáció gyakorlati megoldásai helyett a terápiát választani, ha a felek nem tudják megfogalmazni, mi okoz nekik problémát a kapcsolatban.

A kimondatlan vágyak és elnyomott érzések hosszú távon ugyanis ahhoz vezetnek, hogy a felekben már nem tudatosulnak a konkrét konfliktusok, és valóban nem képesek meghatározni, miért érzik rosszul magukat a kapcsolatban.

Más cél, más működési mechanizmus

A kapcsolatjavító mediáció első ülésén meghatározzuk azokat a témákat, amelyek nem működnek jól a kapcsolatban egyik vagy másik fél szerint. Ilyen témák például a pénzköltés, a szabadidő és együtt töltött minőségi idő, a gyereknevelés kérdései, az elhanyagoltság, ingerszegénység, egymás mellett élés, stb. A következő üléseken ezeket a témákat vesszük sorra úgy, hogy

a felek elmondják, mire van szükségük ahhoz, hogy a kapcsolat betöltse eredeti funkcióját, vagyis erőt, energiát, jó és felszabadult hangulatú együtt töltött időt jelentsen a napi rutin mellett.

A felek megállapodnak abban, hogy milyen kompromisszumok és vállalások mellett tudják teljesíteni a felmerült vágyakat úgy, hogy az mindkettejük személyiségéhez, életritmusához illeszkedjen. Emellett persze kommunikációs és konfliktuskezelési módszereket is tanulnak.

lista

Fotó: Pixabay

A párterápia kevésbé strukturált, mert olyan pontokat igyekszik feltárni a kapcsolat működési zavarai kapcsán, amelyek rejtve maradtak. Ennek megfelelően egy kérdéssel akár több ülésen keresztül foglalkozik. Terapeutától függően egyéni vagy társas feladatokat ad a feleknek, a következő ülésen az ezek végrehajtása közben felmerült érzésekkel, averziókkal foglalkozik.

A terápia rengeteg gondolkodnivalót ad a feleknek, így részben önismereti funkciókat tölt be.

Terápia közben gyakran előfordul, hogy felszínre kerül egy mindeddig rejtve maradt igény, amelyet értelem szerűen nem lehetett addig kielégíteni, amíg nem mondták ki, így a megoldások ezt követően kerülhetnek meghatározásra.

Eltérő időkeretek

Egy mediációs ülés általában 2-3 órát vesz igénybe. Ez éppen annyi idő, amennyit a felek még fáradtság nélkül, a feladatra koncentrálva tudnak eltölteni úgy, hogy az idő elteltével senkiben nem marad hiányérzet. A találkozók között eltelt idő tetszőleges, de tapasztalatom szerint 1,5-3 hetet érdemes az új megoldások beépítésével tölteni, majd ezeket értékelve haladni a felhozott témák listájával. A találkozók száma a felvetett témák mennyiségétől függ, általában 6-10 alkalom.

A terápia általában 50-80 perc időtartamú, amely a felfokozott érzelmi állapot miatt indokolt. A terápia a rádöbbenések és tantuszok világa, amely nagyon intenzív érzelmi részvételt igényel a felektől. Gyakran maradnak nyitott kérdések, azonban a heti rendszerességű ülések elég gyakorinak bizonyulnak ahhoz, hogy ne legyen tartós a hiányérzet. Vannak olyan szakemberek, akik témánként 10 alkalmas, és vannak olyanok, akik összesen 15 alkalmas terápiát javasolnak.

Alapvető tévhit, hogy a terápia minden esetben a kapcsolat megmentésével, a mediáció pedig a békés elválással foglalkozik.

Mindkét módszer azzal foglalkozik, amivel a felek szeretnének. Ha a felek nem tudják pontosan, mit akarnak, akkor a célok tisztázására is igénybe vehető mindkét szolgáltatás a fenti különbségek figyelembe vételével.

Bízom benne, hogy sikerült rávilágítanom az alapvető különbségekre, de továbbra is szívesen fogadom az ezzel kapcsolatos kérdéseket.