Megbízó és megbízott, konzorciumi partnerek, alvállalkozók vitája, amely gyakran pereskedéshez vezet. A többletköltségek, határidő módosítások, vagy elégtelen teljesítés alapján született bírósági ítéletek kötelező érvényűek, ám nem feltétlenül szolgálják mindkét fél gazdasági érdekeit.

Mediációs eljárással elkerülhető a pereskedés, a felek pedig kölcsönös megállapdással zárhatják le vitájukat.

A szervezetek közötti érdekütközések jelentős veszteségeket okozhatnak a szerződéses partnereknek, amelyek csökkentését, vagy elhárítását egyre többen látják a perek megindításában. A bíróságok túlterheltsége miatt a perek gyakran évekig tartanak és olyan megoldást nyújtanak a jogszerűség keretein belül, amelyek nem szolgálják mindkét fél érdekeit. A konfliktus ugyan megoldódik, a további üzleti kapcsolat azonban véget ér.

A megbízók és megbízottak, alvállalkozók, konzorciumi partnerek, beszállítók késedelmes teljesítése, véleménykülönbsége gyakran odáig vezet, hogy az elmérgesedett viszony magától értetődő hátrányain túl akár egy beruházás megvalósítása is veszélybe kerül. Az üzleti veszteségek ebben az esetben hatalmasak, munkahelyek kerülhetnek veszélybe, holott a konfliktus általában egyszerűen és gyorsan feloldható még abban az esetben is, ha a felek már nem szívesen ülnek le egy asztalhoz.

A megbízók és megbízottak, alvállalkozók, konzorciumi partnerek, beszállítók késedelmes teljesítése, véleménykülönbsége gyakran odáig vezet, hogy beruházások megvalósítása marad el.

A mediációs eljárás során a felekkel közösen dolgozzuk ki azt a megoldást, amely mindkét érdekelt számára megnyugtató és betartható. A mediáció egyik elvitathatatlan előnye, a közös megegyezés, a szervezetek közötti konfliktusok során domborodik ki igazán, mert a kölcsönös egyezségen nyugvó megállapodást a felek sokkal inkább hajlandóak betartani, mint a bírósági ítéletet.

Ha a felek még képesek leülni egy tárgyalóasztalhoz, akkor érdemes elkerülni a pereskedést. A hosszadalmas eljárás mellett azt is fontos figyelembe venni, hogy a bírósági per különböző díjakat és illetékeket ró a felekre. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke a per tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értékéhez igazodik a 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény) alapján:

  • a pertárgy forgalmi értékének 6 %-a,
  • de legalább 15.000 Forint,
  • legfeljebb 1.500.000 Forint.

A kölcsönös egyezségen nyugvó megállapodást a felek sokkal inkább hajlandóak betartani, mint a bírósági ítéletet.

A fenti illetéken túl a peres eljárás során keletkezett ügyvédi munkadíj is megfizetendő – külön megállapodás hiányában – az 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletben foglaltak szerint:

  • 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,
  • 10 és 100 millió Ft közötti pertárgyérték esetén az előző pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
  • 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén az előző pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

Az ülés általában három órát vesz igénybe, amely idő alatt mindkét fél érdekeit képviselő megoldás születik.